Szerző Lucia Udvardyova
Budapest belvárosában négy alak mozdulatlanul, nyugodtan egy épület párkányán – arcukat sárga maszk takarja, hisz mindez egy világjárvány árnyékában történik. Az épületen mindenhol kézzel írt bannerek lógnak, hátuk mögött az egyiken ez áll: „Kiállunk az egyetemünk szabadságáért #freeszfe”. A Színház- és Filmművészeti Egyetem jelszava, a #freeszfe hashtag az elmúlt hetekben városszerte járdákon, falakon és saját gyártású sárga maszkokon tűnt fel.
Nemzetközi támogatás
Mi áll az SZFE körül kialakult konfliktus hátterében
Az SZFE az egyik legrégebbi művészeti felsőoktatási intézmény Magyarországon – története 1865-ig nyúlik vissza, itt folytatott tanulmányokat többek között Zsigmond Vilmos, Röhrig Géza, Törőcsik Mari és Tarr Béla. Az SZFE átszervezéséről szóló törtvényt idén július elején fogadta el az országgyűlés – e szerint az egyetem magánalapítványi tulajdonba került, és új, a minisztérium által kinevezett vezetőséget kapott. Az átalakítás korábban más magyarországi egyetemeken is lezajlott, de a művészeti felsőoktatási intézményeknél 2021. januárjára tervezték a modellváltást. Az SZFE esetében viszont ezt előre hozták 2020. szeptemberére:
Gáspár Máté volt intézményvezető és oktató az elsők között mondott fel az SZFE-ről e változások nyomán:
„Augusztusban a tulajdonos kuratórium bemutatkozás és a párbeszéd megkezdése helyett, minden előzetes tárgyalás nélkül átírta az egyetem alapító okiratát, valamint a szervezeti és működési szabályzatot. Az addigi legfőbb döntéshozó szerv, az egyetemi szenátus (amelyben képviseltetve volt az teljes egyetemi polgárság) szinte minden jogkörét magához vonta a kuratórium, aminek a tagjai közé egyetlen egyetemi polgár sem került. Válaszul az egyetem teljes vezetősége lemondott, a hallgatók pedig blokád alá vonták az épületet. Az állóháború szeptember 1-e óta tart”
Az új testület elnöke Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, aki Szarka Gábor volt honvédtisztet nevezte ki kancellárnak; többi tagja pedig nemcsak a színházi és filmes, de olajcégekköreibenis méltán ismert. „Hihetetlen politikai játszma ez az első pillanattól kezdve.” – nyilatakozta Vidnyánszky az origo.hu-nak adott interjúban, hozzátéve, hogy az Amnesty International nyilvánvalóan segíti a hallgatói blokádot. Később az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága által szervezett online beszélgetésen azt állította, hogy a baloldali politikai pártok állnak a hallgatói megmozdulás mögött. Egy másik interjúban Vidnyánszky megemlítette, hogy olyan témákat is beépítene az egyetemi tantervbe, mint a „nemzet, haza, kereszténység”. Olyan témákat, amelyek vezetése alatt a Nemzeti Színházban is teret nyertek, és nagyjából szinkronban is vannak Orbán illiberális, vagy ahogy mostanában hívják, „keresztény demokráciájával”.
Élet a blokád mögött
Miután a hallgatók elfoglalták az egyetem Vas utcai épületét, kezdtek fórumokat, beszélgetéseket tartani nem csak a Vas utcában, de más intézményekben is, míg az új koronavírus-korlátozások arra kényszerítették őket, hogy a blokádot az online térben folytassák. „Vannak állandó és szolidaritási „őrök” – ők az egykori diákokból és tanárokból illetve más intézmények képviselői közül jönnek, váltásban vigyáznak az épületre a tetőn. Mindegyikük 30 percet tölt ott” (Ez szeptember 30-ig tartott így) – mondja Antal Bálint, az SZFE ötödéves színházi rendező hallgatója.
„Minden napra van egy beosztásunk, belül is van egy őr, aki megakadályozza, hogy az új igazgatóság tagjai belépjenek az iskolába. A bejáratnál más vírus-ellenes intézkedések mellett mindenkinek megmérjük a testhőmérsékletét. Odabent minden este fórumokat tartunk néha csak hallgatókkal, máskor részt vehetnek tanárok és más egyetemi dolgozók is. Ezeken főleg arról van szó, hogyan folytassuk, lehetőleg úgy, hogy elkerüljük a káoszt és anarchiát. Ezen kívül vannak olyan munkacsoportok, amelyek az egyetemi blokád részleteiért felelősek: a higiénia munkacsoport a fertőzés elleni védelemért felelős, a raktározási csoport pedig a felajánlások és az étel tárolásával foglalkozik, amiket kapunk. Ha valamiből túl sok van, továbbadjuk.”
Tanköztársaság
Kialakult egy autonóm egyetemi rendszer, amelyet ebben a kontextusban gyakran tanköztársaságnak neveznek. „Van egy kommunikációs munkacsoportunk, egy belső dokumentációs csapat – azt hiszem, több, mint 100 ilyen csoportot szerveztünk. Mindezek mellett pedig folyamatosan zajlik a oktatás, amennyire a járványhelyzet lehetővé teszi. Vannak órák, amiket változatlan formában meg tudunk tartani – az újonnan kinevezett vezetőség minden gáncsoskodása ellenére is –, más órákat vagy beépítünk az egyetemfoglalás körüli tevékenységekbe, de vannak olyan órák is, amiket digitálisan tudunk megtartani. Egy 15 000 fős tiltakozás megszervezése gyakran hasonló szervezési képességeket igényel, mint egy előadásé – a kóruspróba például azokra a dalokra összpontosul, amelyeket azutána blokád eseményein adnak elő; retorikai órák során a színészek bonyolult sajtóközleményeket tanulnak meg, majd közlik a nyilvánossággal. Valamiféle közös működés alakult ki az egyetemfoglalás és a oktatás között. Olyan kurzusokat is indítottunk, amelyekhez más tanszékek hallgatói is csatlakozhatnak: a filmes órákat színházi hallgatók is látogathatják, és fordítva – ez régi álmunk volt.”
Minden napnak van egy napirendje, amin szerepelnek az aznapi teendők, órák, megbeszélések, sajtótájékoztatók, fórumok. A nap 10 óra körül kezdődik és egészen hajnal 2-ig vagy 3-ig tart. A hallgatók filmet is készítenek a történésekről.
Szabad egyetem
Ahogy közeledett az egyetem vezetésének szeptember 30-i átadása, úgy nőtt a feszültség a blokád hallgatói és az új testület között. Szeptember 30-án több százan gyűltek össze az épület előtt, hogy a hallgatói közösséget támogassák. A patthelyzet azután is folytatódott, hogy az új testület hivatalosan is átvette tisztségét – a kancellár többször megpróbált bejutni az épületbe, mindhiába. Válaszul az egyetem több campusán lekapcsolták az internetet és lecserélték a vitafórumoknak helyet adó Ódry Színpad zárját, október 16-án pedig mindenkit felszólítottak az épület elhagyására, a kollégium kiürítésére. A hallgatók, mondván, hogy az intézkedések nemcsak illegitimnek, de jogsértőek is, megtagadták az épület elhagyását. A hallgatók tüntetést hirdettek október 23-ra, a (szintén diáktüntetésként induló) 1956-os magyar forradalom és szabadságharc évfordulójára. „Egy szabad, autonóm egyetemi közösséget szeretnénk létrehozni, ahol senki nem kényszeríti a véleményét a másikra, ahol nem várjuk el senkitől, hogy áldozatot hozzon, de nem is tiltjuk meg neki. Ha minden maradna így ahogy van, boldogan élnénk, amíg meg nem halunk. Ez természetesen nem fog megtörténni. Így vagy úgy, törvénytelen módon vagy törvényekkel takarózva, de be fognak avatkozni.”
Szolidaritási hullám
Gáspár Máté egy másik nézőpontot hangsúlyoz. „Van egy fiatal generáció, amely már nem csak azt tudja hajtogatni, hogy mit nem akar, de azt is, hogy mit akar. Demokratikus alapon, tisztelettel és empátiával mutatja fel, hogyan akarja élni a mindennapjait, miközben platformot is kínál ehhez: széles körű vitákkal, fórumokkal és kreativitással, a nyilvánosság bevonása, tájékoztatása mellett. Nem véletlen, hogy sokan csatlakoznak is hozzájuk. A megmozdulás példátlan szolidaritási hullámot váltott ki. Az emberek különböző okokból akarnak csatlakozni hozzánk, legyen az szakmai, generációs, társadalmi vagy politikai motiváció.” – mondja Gáspár, aki az egyetemen kívül részt vesz a civil szektor munkájában is, egy olyan alapítványban, amely roma vezetők kapacitásfejlesztésével foglalkozik. „Ami most történik Iványi Gáborral (A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnökével, amely elvesztette anyagi forrásait, így karitatív tevékenységeik, egy iskola és egy hajléktalanszálló is veszélyben van), ezt a két világot hozta össze: a leginkább kiszolgáltatottak, a hajléktalanok vagy a romák nincsenek olyan távol az egyetem közösségétől, mint ahogy az elsőre tűnhet. Ezek a közösségek együtt is fel tudnak lépni, ha elég bátrak.” „Ami most történik Iványi Gáborral (A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnökével, amely elvesztette anyagi forrásait, így karitatív tevékenységeik, egy iskola és egy hajléktalanszálló is veszélyben van), ezt a két világot hozta össze: a leginkább kiszolgáltatottak, a hajléktalanok vagy a romák nincsenek olyan távol az egyetem közösségétől, mint ahogy az elsőre tűnhet. Ezek a közösségek együtt is fel tudnak lépni, ha elég bátrak.”
Október 23-án, pénteken a legkülönfélébb társadalmi rétegek és generációk vonultak végig a városon csendben, fáklyás tüntetésen. A sétát az egyetemi campus közelében fejezték be. A FreeRomaGroup elénekelte az „Ej a titkos egyetem” c. dalt, amely a hallgatói tüntetések szimbólumává vált. Hegedüs Zsuzsanna Gabriella kormánytanácsos meglepő fordulattal a tüntetések előestéjén adott hangot támogatásának a hallgatók autonómiáért folytatott harcában. A színpadon nemcsak a hallgatói képviselők szólaltak fel, de a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Pedagógusok Szakszervezete, illetve az egyészségügy képviselői is tiltakoztak az egészségügyi dolgozók foglalkoztatási helyzetéről szóló törvény ellen. „Kiállunk az ügyünk mellett, de nem tekintjük magunkat forradalmárnak” – magyarázza Antal. „Ugyanakkor, ha mindenki fellépne a jogaiért, sok mindent el lehetne érni. Magyarországon rengeteg ember jogai sérültek. Civil szervezetek, rádiók, újságok, egyetemek, kutatóintézetek mind érintettek. Döntő fontosságú lenne végre kimondani és képviselni, hogy ez nem így nem egészséges.”
Kiegészítés: november elején a hallgatók már több, mint 60 napja elfoglalták az egyetemet. A téli szemeszter sorsa még mindig a levegőben lóg – az oktatást február elejéig függesztették fel, arra hivatkozva, hogy az épületbe bejutni, az oktatás megfelelő működését ellenőrizni képtelenség. Palkovics László innovációs miniszter közben elutasította a hallgatók meghívását egy a Vas utcai épületben November 11-én tartandó találkozóra. November 10-én a diákok bejelentették, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos új kormányzati korlátozások miatt el kell hagyniuk az épületet és online folytatják működésüket. „A blokádot nem feladjuk, hanem magunkkal visszük. Az egyetem mi vagyunk. A blokád addig tart, amíg a hatalmi elnyomás meg nem szűnik.”
